A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által támogatott 5 napos erdélyi körút célja az volt, hogy kapcsolatot teremtsünk az érintett tájegységek magyarságával, és erősítsük egymásban az együvé tartozás érzését. Diákjaink, a 7. osztályosok az utazás során a meglátogatott helyszínekhez kötődő mesékkel, legendákkal, mondákkal ismerkedtek meg tanáraik és a helyi diákok segítségével. 1. nap: 2023.05.15-én, hétfőn reggel 7 órakor elindultunk Erdély felé, és pár óra múlva Ártándnál át is léptük a határt. Első megállónk a történelmi Erdély kapujában, a Királyhágón volt, ahol lefotóztuk a Nyugati-Kárpátok látványos vonulatát, és kinyújtóztattuk elgémberedett végtagjainkat. A következő megállónk a kalotaszegi Bánffyhunyad település volt, ahol a XIII. századi, impozáns református templomot látogattuk meg. A templomot belül a jellegzetes kalotaszegi szőttesek díszítik. Különleges értéke a részben a XVI., részben a XVIII. századból való, csodálatos, festett fakazettás mennyezete. A templomkertben megtekintettük a Szent Koronát mintázó Millenniumi Emlékművet. Majd rövid megállót tartottunk Kalotaszeg kirakatfalujában, Körösfőn, ahol körülnéztünk az útszéli kirakodóvásárban. Sajnos sok kínai portéka helyt kapott már itt, de azért fellelhetőek a helyiek fafaragásai és varrottasai is. Végül Magyarlónára érkeztünk, ahol elfoglaltuk a szállást és kaptunk egy finom vacsorát.

2. nap: 2023.05.16-án, kedden újra buszra pattantunk és elindultunk Kincses Kolozsvárra. Kolozsvári látogatásunk alatt végig esett az eső. A busz a híres Házsongárdi temető mellett állt meg. Elzarándokoltunk az erdélyi Panteonba, amely Erdély nagy költőinek, íróinak és jeles alakjainak végső nyughelye. Utána elsétáltunk a város főterére, felidéztük, milyen lehetett a középkori és a reneszánsz Kolozsvár. Megnéztük a teret meghatározó Szent Mihály templomot, mely Erdély második legnagyobb gótikus temploma, és Fadrusz János legnagyobb alkotását, Mátyás király szobrát, ahol koszorúztunk is. Innen tovább sétáltunk Mátyás király szülőházához, amellyel szemben megemlékeztünk Bocskai István fejedelmünkről és születésének körülményeiről is. A Farkas utcában ismerkedtünk annak nevezetes építményeivel (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Farkas utcai templom, Szent György lovasszobra, Piarista templom). Következő állomásunk a Tordai-hasadék volt, Erdély egyik legelképesztőbb természeti látványossága. „A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek oromzata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.” (Jókai Mór: Egy az Isten) Majd Szovátára utaztunk tovább Európa legnagyobb heliotermikus tavához, a különleges sós Medve-tóhoz, amelyet körbesétálva a tanösvényen lehetőségünk nyílt megvizsgálni a Mogyorós-, Vörös-, illetve Zöld-tavat, és a só formáival is megismerkedtünk. Innen Székelyszentlélekre mentünk, ahol elfoglaltuk a szobáinkat és megvacsoráztunk a hosszú nap után.

3. nap: 2023.05.17-én, szerdán Gyergyóalfaluban a legendás festőművésznél, Balázs Józsefnél tettünk látogatást, aki a rendszerváltás előtt nagy kockázatot vállalva élesztette fel a keresztalják vonulásának hagyományát Székelyföldön. Valószínűleg senkit nem hallottunk még olyan művészi kifejezőerővel beszélni a szülőföldjéről, a hazaszeretetről, mint Jóskát. Megismertük nála István pap legendáját és a pünkösdi búcsú eredetét. Majd sétáltunk egyet Gyergyószentmiklóson, a valamikori Gyergyószék központjában. Az egykori Piactér Erdély egyik legszebben parkosított kisvárosi főtere. Mai képe a XIX-XX. század fordulóján alakult ki, amikor emeletes épületeket húztak fel a helyi kézművesek kezdetleges házainak helyére.  A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg. Kis körutunkat folytattuk a Gyilkos-tónál és a Békás-szorosban. A Gyilkos-tó közelében levő Tündérkert nevű szikla valóban nem hazudtolja meg nevét. Mesebeli a formája, a körívesen, sávosan színes meredek falával, a végig sétálható, lapos peremével. Mintha tündérek kertjében járnánk, hatalmas fenyők, páfrányok, ritka, különleges növények kísérnek utunkon. Elénk tárul a Békás-szoros sziklabirodalma, az Oltár-kő kistestvérnek tűnik az 1156 méteres csúcsával. Sajnos előző napon és az éjszaka folyamán is rengeteg eső esett, ezért csak a második hídig jutottunk el. A kövek, sziklák annyira csúsztak, hogy balesetveszélyes lett volna rajtuk végigmenni. Kis szomorúsággal mentünk tovább. Farkaslakára érve Tamási Áron két cserfa között lévő, Szervátiusz Jenő által faragott gránittömbbel jelzett sírjánál, a legnagyobb székely népi íróra, míg Tamási Áron sírja mellett, a Trianon-emlékműnél, a trianoni szerződés aláírására emlékeztünk, ahol szalagoztunk és koszorúztunk is, majd visszatértünk a szálláshelyünkre.

4. nap: 2023. 05.18-án, csütörtökön városnézésre indultunk Székelyudvarhelyre. A 95%-ban magyarlakta város szép főterét és környékét fedeztük fel. Láttuk a Vasszékelyt, Orbán Balázs szobrát, a turulmadaras Millenniumi Emlékművet és a Nemzeti Szoborparkot. Volt egy kis szabadidőnk is, hogy ismét átérezzük, milyen is otthonunktól több száz kilométerre úgy érezni magunkat, mintha egy másik Magyarországon lennénk. Tovább utaztunk Segesvárra, ott a várfalakkal és bástyákkal körülölelt történelmi központban sétáltunk, amely 1999 óta világörökségi oltalom alatt áll. Az óratorony a város jelképe és egyik legismertebb műemlék. A város központjában napjainkig fennmaradtak a középkori szász építészet műemlékei. Megtekintettük Petőfi Sándor szobrát a Szent József római katolikus templom és a Csizmadia bástya közötti kis parkban. Ismerkedtünk az erdélyi szászok világával, és megnézhettük a „szemes” házakat. Keresden felkerestük a Bethlenek ősi várkastélyát. A reneszánsz stílusban épült várkastély alapjait még a XV. század közepén rakta le Bethlen Miklós fia, Márk. Az épület négyszögű udvar köré épült, lőrésekkel ellátott háromemeletes kerek tornyát egykor domborművű őrző alakok díszítették. A várkastély jellegét külső megjelenésében és belső részleteiben nagyrészt reneszánsz elemek határozzák meg, de fellelhetők régebbről megmaradt középkori részletei is, főként az egykori gótikus várkápolnában. A Bethlen család visszakapta az épületet, jelenleg a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adták ki 50 évre, azzal a feltétellel, hogy az alapítvány közben fel fogja újítani, a felújítás folyamatban van. Majd a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonát látogattuk meg, ahol 3 bentlakó gyermekkel is beszélgettünk. Egyikőjükkel még most is beszélgetnek páran az osztályból. Bemutattuk egymásnak iskoláinkat, iskolánk névadóját, településeinket és azok neves magyar szülötteit. Megismerkedtünk az alapítvány működésével és átadtuk adományainkat. Az utolsó esténket az Alapítvány házában töltöttük.

5. nap: 2023.05.19-én, péntek reggel Déva várának meghódítására indultunk. A Dévát uraló várhegy vulkanikus oromzatán magasodnak a legendás vár romjaiból a közelmúltban újjászületett falak. A már messziről látható szabályos kúp alakú hegyen, a Maros partján, stratégiai helyen épült erődítményből szép kilátás tárult elénk. A csúcstámadás után elindultunk Vajdahunyadra. Odaérve a „Várak királyát”, a Hunyadi-Bethlen várkastélyt látogattuk meg. A Hunyadi család vajdahunyadi várkastélya a XIX. században már a magyar nemzet építészeti ereklyéjévé vált. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre, a honfoglalás emlékére készítették el mását, a Vajdahunyad várát Budapesten. Utunk utolsó állomása Arad volt, ahol főhajtással tisztelegtünk az Aradi vértanúk kivégzésének emlékművénél és megnéztük az egyik legnagyszerűbb magyar szoborcsoportot, Zala György monumentális alkotását, a hányattatott sorsú, 1848-49-es szabadságharc mártírjainak emléket állító Szabadság-szobrot, melyet 1890-ben állítottak fel több 10 ezres tömeg jelenlétében. 1925-ben bontották el, majd hosszas huzavona után, 2004-ben állították fel újra a Megbékélés parkban. Az idegenvezetőinktől kapott érdekes információkkal elindultunk haza Perbálra.

Németh Szilvia osztályfőnök